A település már a kő- és bronzkorban is lakott terület volt.
A község határában lévő Árpaszer nevű dűlőben ma is fellelhető a bronzkori temető néhány cserép darabja, melyek a föld művelése során kerültek a felszínre.
A község írásos emlékei a 13. sz.-ra nyúlnak vissza, amikor IV. Kun László király 1279-ben idáig is ott lakó Tomori családot vitézi és hadi tettei elismeréseként a várjobbágyságból nemesi rangra emelte, és Tomor falut neki adományozta.
A község neve a régi írásokban Tomur, Tumor, Éles- és Alsó- Tomor néven szerepel.
A Család legkiemelkedöbb tagja és egyénisége Tomori Pál kalocsai érsek volt, aki az 1500-as évek elején kőfallal körülvett templomot építtetett. A templom az idők során többször is leégett, ma már csak egy része található meg eredetiként.
Többszöri felújítás után 1936-ban a templomhoz kőből, téglából tornyot építettek. E torony egyediségével sajátos arculatot ad a templomnak és a községnek egyaránt.
Többnyire reformátusok lakták, de római- és görög- katolikus vallásúak is jelentős számban éltek a régi időkben.
A településen egy tanerős, egy tantermes iskola működött.

Jelentősebb földbirtokosai voltak Tomori, Rákóczi, Réghy és Puky családok. Több kúria is volt a faluban.
Téglássy család kastélyából került kialakításra a napközi otthonos óvoda, amely öt település óvodai neveltetését biztosítja.
Ezen a településen 1999-től működik a Lőpálya, mely a megyei vadászvizsgák színtere. 2003-ban került átadásra az Aranyfácán fogadó, amely a falusi turizmus szolgálatában áll.

2003 őszén avatták a település új templomát, melyet Tomori Pál, a település szülöttének emlékére építettek a település lakói. A templom melletti tér 2005-ben nyerte el a végső formáját, ahová 2006. tavaszán felállították Tomori Pál bronz szobrát.

Tomor térképen

 
  

tomo feherr png

Tomor képeken